Az Android OS (ál)nyíltsága
Napjaink okostelefon piacát négy fő irányvonal határozza meg: az Apple iOS rendszere, az Android OS, a RIM Blackberry-je és a Windows Phone 7-et sem szabad kihagynunk a felsorolásból. Ha megvizsgáljuk a piacot, a legfőbb érv a Google által támogatott operációs rendszer mellett az, hogy nyílt forráskódú. Sokan ezt teljes mértékben “nyíltként” emlegetik és bele sem gondolnak a dolog hátterébe. Attól hogy egy telefon operációs rendszere szabadon elérhető, forráskód szinten módosítható még nem feltétlenül jelenti azt, hogy bármely telefonon szabadon módosíthatunk minden egyes részletet.
Jelen rendszer esetében egy kettősséget tapasztalhatunk. Mialatt az Android teljesen nyílt forrású a szoftverfejlesztők számára, addig teljesen zárt a hardvergyártók számára. Nincs még egy ilyen aszimmetrikus irányítású platform, mint az Androidé.
Ehhez kapcsolódóan Henry Ford egyik híres mondata újraértelmezve:
“Mindenki futtathat Androidot bármilyen színben, amíg az a szín fekete. (Anyone can have Android in their own colour as long as it’s black)”
Fontos megemlíteni azt is, hogy korábban a Google felszólította az egyik androidos fejlesztőt, Cyanogent, hogy ne terjessze a módosított Android OS verziókat. Természetesen ez felveti azt a kérdést, hogyha nyílt forráskódú az operációs rendszer és az emberek szabadon módosíthatják, akkor miért zavarta ez a kaliforniai céget?
Bár az Android operációs rendszer magja nyílt forrású, de jónéhány, a rendszer szerves részét képező alkalmazás kódja zárt, mint például az:
- Android Market
- Google Talk
- E-mail kliens
- Térkép alkalmazás
- YouTube kliens
- Naptár alkalmazás
- Szinkronizációért felelős keretrendszer
Ha a szabadon elérhető Android git repoból letöltjük a kódot és lefordítjuk, akkor a fent felsorolt alkalmazásokat bizony nem találjuk majd rajta.
Emlékszünk még az első tabletekre, melyek a Market alkalmazás nélkül kerültek forgalomba? Mindezt a Google-nek köszönhetjük, mivel ő dönti el, hogy kik férhetnek hozzá a zárt forrású programokhoz és a Samsung Galaxy Tab kivételével eddig meg is tagadta a hozzáférést minden tábla PC gyártó számára. Mindemellett a legtöbb “nyílt” programnál elérhető egy úgynevezett “nightly build”, ami azt jelenti, hogy a legfrissebb, még fejlesztés alatt álló verziót is letölthetjük és kipróbálhatjuk. Miközben az Android projekthez külső fejlesztők aktívan nem járulhatnak hozzá, a forráskód is csak minden végleges Android kiadással kerül nyilvánosságra. Természetesen ez megnehezíti a fejlesztők dolgát is, mivel így nem tudnak felkészülni alkalmazásaik újabb verziójára.
Fontos kiemelnünk, hogy a Google szinte kizárólagos módon befolyásolja az Android fejlődési irányvonalát. Átlagos felhasználói szemszögből nézve természetesen nem sokat jelent az, hogy a termék forráskódja nyílt avagy zárt, de nézzük meg, hogy ez mit is jelent számukra?
A nyíltság elsősorban az Android Market szabályozási rendszerében nyilvánul meg. A szoros ellenőrzés hiánya miatt sokkal jobban kihasználhatják a fejlesztők az operációs rendszer nyújtotta szolgáltatásokat, akár alapvető funkciókat is megváltoztathatnak alkalmazásaikkal (pl. Swype), ami az Apple App Store-jában elképzelhetetlen lenne, mivel a “nagy testvér mindig figyel”, tehát ha az Apple úgymond nem szeret bennünket, akkor az alkalmazásunk sosem fog megjelenni a boltban. Az Android platformon az ellenőrzés hiánya gyenge minőségű, ami néhány esetben pedig kártékony alkalmazások megjelenéséhez vezethet. A Marketen a közösség tudja kiszűrni az alkalmazásokat, azok negatív irányba történő pontozásával. Viszont legvégső esetben az androidos fejlesztők akár direkt módon is terjeszthetik az alkalmazásaikat, amihez nem szükséges a Marketben publikálni azt.
Az Android megjelenésével a szolgáltatók lehetőséget kaptak, hogy saját kedvük szerint módosíthassák a készülékek operációs rendszerét, egyedi programokat tehessenek közzé. Ebben élen jár az Egyesült Államokban a Verizon, aki több kizárólagos szerződést is kötött először a Skype-pal, majd pedig a Microsofttal, hogy bizonyos ideig csak az ő hálózatukon legyenek elérhetők az alkalmazásaik. A hardvergyártók is módosíthatják az operációs rendszert, melyre tökéletes példaként szolgál a HTC Sense UI-ja, és a Samsung TouchWIZ felülete. A Google ezen kezdeményezéseket a következő szoftververziókban szeretné meggátolni, mivel a platform további fragmentációját avagy széttöredezését okozzák. Felmerülhet az a probléma is, hogy aki például HTC-s felhasználó, az nem biztos hogy elboldogul egy TouchWIZ felülettel rendelkező készüléken. Emellett a nagymértékű OS módosítás a frissítések kiadását is hátráltatja.
Fontos kiemelni, hogy közelebbről megvizsgálva egy Android OS-t futtató készüléket, hasonló korlátozásokkal kell szembenéznünk, mint az Apple eszközeiben. Gyári operációs rendszerrel nem tudjuk módosítani a rendszer alapvető részeit, mivel a Google biztonsági szempontok miatt nem engedélyezte. A felhasználó így csak “felhasználói” nem pedig “root” jogosultsággal férhet hozzá a készülékhez. Amennyiben teljes mértékben el szeretnénk érni a telefont és az összes funkcióját használni szeretnénk, akkor rootolnunk kell azt. Nagyon fontos, hogy ezt viszont mindenki csak a saját felelősségére tegye, mivel a rootolás a legtöbb esetben csak a bootloader függetlenítésével érhető el, ami visszaállíthatatlan folyamat, így a garanciánk elvesztésével is számolnunk kell.
Androidos készülékünk esetében tehát ne gondoljuk azt, hogy bármilyen rendszerszintű szolgáltatást vagy beállítást módosíthatunk rootolás nélkül (pl. nem tudjuk módosítani a hosts fájlt sem). Nem jelenthetjük ki azt, hogy az iOS teljesen zárt és az Android platform pedig teljesen nyitott. Pontosabb a megfogalmazás úgy, hogy az utóbbi (Android OS) sok esetben nyíltabb mint az iOS.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Google 8 kritériumot állít fel az androidos készülékek fejlesztése esetében, melyek az alábbiak.
1. Privát ágak: Ahhoz, hogy a hardvergyártók az új operációs rendszer funkcióit gyorsan integrálni tudják, hozzáférést kapnak a privát fejlesztési ághoz. Általában ez 6 hónappal megelőzi a publikus kiadási ágat.
2. Zárt elfogadási folyamat: Minden kódellenőrző a Google-nek dolgozik, csak ők fogadhatnak el közösségi javításokat, funkciókat. Nagyon kevés külső fejlesztés, hozzájárulás került bele eddig a hivatalos kódbázisba, a legtöbben indok nélküli visszautasítást kaptak.
3. Gyors kiadási ciklus: Átlag félévenkénti új kiadás, ami a mobiltelefon iparban eddig példa nélküli gyorsaságot jelent. Amennyiben a gyártók versenyképesek szeretnének maradni, nincs más választásuk, mint a Google közelében maradni.
4. Korlátozott forráskód érhető el: Amennyiben magunk fordítjuk le az Android OS-t, jónéhány alkalmazás és funkció hiányozni fog a rendszerünkből, mivel ezek zárt forrásúak, pl. Market, Gmail, GTalk, rádió keretrendszerek, szolgáltatói beállítások, nyelvi csomagok.
5. Fejlesztői közösség: A Marketet az egyes gyártók különböző feltételek mellett érhetik el. Egyik jelentősebb hardvergyártó sem engedheti meg, hogy kihagyja a Market szolgáltatást, mivel ezzel jelenleg 100 ezer közeli alkalmazást veszítenek el a felhasználói. Természetesen ezzel együtt el kell fogadniuk azt is, hogy az elfogadási folyamat teljesen liberális, ami az Apple procedúrával teljesen ellentétes.
6. Anti-fragmentációs szerződés: Titkos mivolta miatt erről keveset tudunk, de a célja vélhetően az, hogy kordában tartsa az egyébként is jelenlevő fragmentációt.
7. Pontos időbeosztás: Projektvezetés és tervezés, egy évre előre lebontva.
8. Android védjegy: A védjegy tulajdonosa a Google, a gyártók csak előzetes engedéllyel használhatják fel.
Összefoglalva a fentieket, nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy mely platform a jobb, mivel mindegyik különböző igényeket próbál kiszolgálni. Amíg az Apple és a RIM egy teljes megoldást kínálnak (hardver és szoftver egysége) – a maguk belső zártságával -, addig a Windows Phone 7 és az Android egy operációs rendszert, melyet a készülékgyártók felhasználhatnak, így akarva-akaratlanul is nyíltabbnak kell lenniük, hogy fejlesztők személyre szabhassák az OS-t a különféle hardverekre.
Mint láthatjuk a mobil eszközeinken is szükség van bizonyos mértékű zártságra, mivel egyre érzékenyebb adatokat tárolunk készülékeinken. Továbbá a felhasználók csak kis része szeretné a rendszerét minden részében módosítani. Ahhoz, hogy minden funkciót elérjenek, jailbreak (Apple eszközök esetében) vagy pedig rootolás (androidos eszközök esetében) szükséges. A zártság az Android esetében üzleti érdekű is, ahol a Google döntheti el, hogy mely gyártóknak adja ki a létfontosságú alkalmazások (pl. Android Market) forráskódját, így tulajdonképpen megőrizheti az ellenőrzést a platform felett. Mielőtt elvakultan ítélkeznénk bármely platform felett, érdemes tájékozódni, nyílt szemléletben megvizsgálni a különböző platformokat, majd kiválasztani a számunkra megfelelőt.
Loading ...
2010. november 16., 07:58
Ez kellemetlen. Ha ellehetetlenítik a Cyanogent, kereshetek magamnak új okostelefon-platformot.
2010. november 16., 08:02
Jó cikk, köszi!
2010. november 16., 08:56
A történelem már bebizonyította hogy a android/win jellegű “nyitottabb” külön hardware külön software megoldások az népszerűbbek, mivel ár értékben mindig jobbak, értelemszerűen a minőségük nem éri el a zárt rendszerekét, de a szükséges minimumot tudják.
2010. november 16., 09:55
Szerintem a minőség nem feltétlenül romlik, hiszen a hardware gyártók így is versenyben vannak.
Egy Samsung készülék, vagy egy HTC mindig rendelkezni fog olyan szolgáltatásokkal, amit a másik nem tud. Törekedniük kell a fejlesztések minőségére, és az újdonságokra, hiszen nem csak azért veszel egy telefont, mert 1 gigás proci ketyeg benne, hanem mert ráadásul gyors az android is rajta. Jó példa a Pulse. Akármit csináltam egy ugyan olyan procival szerelt HTC nagyságrendekkel gyorsabb volt. Miért? Mert a T-nél nem tudnak fejleszteni…
Minden üzleti modellnek vannak előnyei hátrányai, és hogy bizonyos funkciókba nem enged szabad belátást, (egy cég termékéről van szó!!) valahol szívünk mélyén megértjük.
Mi is féltenénk, a sajátunkat.
Persze mi felhasználók nem örülünk neki.
2010. november 16., 11:04
Lehet en tudom rosszul, de a Google csak azt mondta a Cyanogennek hogy ne terjessze az o zart programjait a romjaval egyutt, igy a gapps kulon romkent letoltheto es felrakhato. Egyebkent mas romokkal meg a mai napig jon a beepitett gapps es megisincsenek letiltva. Szerintem az csak jo a Googlenek ha fenntartja az undergroundot, mivel ugyis csak elenyeszo ember hasznalja ezeket a romokat de kesobb tudni fogjak hol keressenek profi android fejleszto szakembereket.
2010. november 16., 11:28
Ami engem csalódásként ért az az, hogy azt hittem, hogy az újabb android verziókra mindig tudok majd frissíteni (nyílván, amíg a hardver engedi), de nem, mert az operációs rendszeren kívül a drivereket és az egyéb custom dolgokat is frissítenie kéne a gyártónak, ahhoz meg már lusták. Nekem is Pulse készülékem van és nagyon megörültem, mikor a Google IO-n kiderült, hogy a froyo jobban fut a régebbi masinákon, mint az Eclair. A Huawei meg a T-Mobile viszont nem ad ki frissítést, pedig a magenta cuccokon kívül nem sok munka lenne vele szerintem.
2010. november 16., 11:52
Kicsit kötözködnék:
Az Android OS teljesen nyílt, le tudod tölteni a forrását, módosíthatod, újraforgathatod, stb. A Google alkalmazások nem nyíltak. Tehát nem összekeverendő az Android alaprendszer a Gmaillal, vagy épp a Gtalkkal. Ezek ugyanolyan szoftverek, mint mondjuk a facebook, vagy épp a HTC Sense UI-ja
Cyanogen annak idején az egyik rom kiadásában egy olyan Market verziót adott ki, ami hivatalosan még nem jelent meg. A Google egészen addig elnézte neki, hogy a hivatalosan támogatott szoftverekből vette ki a Google appokat, ha megnézitek, a romjaiban azóta nincs is benne a Gapps, azt külön forrásból lehet telepíteni.
Így hirtelen kb ennyi.
2010. november 16., 11:56
Axo:
A frissítések hiányáért nem a Google, nem is az AOSP a felelős, hanem a telefonod gyártója. Ö készít a szabad forrású Androidból a készülékhez való operációs rendszert, neki kell támogatást nyújtani, ő a felelős a biztonsági foltokért, és a frissítésekért. Nekem egy G1-en van, amit 1.6-os Androiddal lehetett gyárilag frissíteni, utána nem támogatták, viszont a közösségi támogatása nagyszerű. Most épp 2.2.1-es droid van rajta, gyönyörűen működik.
2010. november 16., 13:08
@Apoth ha megnézed a frissen forgatott Android OS-t az alapvető Google alkalmazások nélkül nélkül eléggé fapados hatást kelt. Egy egyszerű keretrendszert nyújt az adott hardver kezelésére.
Egyébként már különböző titkos szerződéseken belül kötelezi a Google az egyes gyártókat, hogy mennyi ideig kell támogatni az egyes androidos készülékeket.
2010. november 16., 13:18
apib0y:
Természetesen, de értsük már meg: az Android OS maga az operációs rendszer, és semmi más. Nem a linux kernel, ami alatta van, nem az appok, hanem a dalvik, az android környezet, és néhány app, amit az alaprendszer tartalmaz, lásd phone, e-mail, gallery, meg ezek. Ezek a dolgok nyíltak, ezeket tartalmazza az AOSP. A többi dolog, mint pl a Gapps, meg a gyártók cuccai mind utólag hozzáadott programok. Olyan ez, mint mikor megveszed a Windowst, hiába működik tőle a géped, nem fogsz tudni mondjuk zenét szerezni, tervezni, vagy 3D modellezni, ahhoz további programok kellenek, amit vagy megveszel, vagy megszerzel valahol. Az operációs rendszer nem egyezik meg a felhasználói programokkal.
2010. november 16., 15:56
Nem lenne rossz, ha kijavítanátok a cikkben a nyilvánvaló tévedéseket pl. Cyanogennel kapcsolatban…
A rootolás meg a jailbreak pedig nem ugyanaz. Ha csak Marketen kívüli alkalmazásokat akarsz telepíteni és nem akarod pl. felhúzni a CPU órajelet, akkor szépen bemész a Settings/Applications menübe és bejelölöd az “Unknown sources” négyzetet. Ennyi.
2010. november 16., 16:50
Én viszont azt javasolnám, hogy írjátok át ezt a cikket, mert több olyan tévedésen alapul, ami -szerintem- kelletlenül fest egy androiddal foglalkozó nívós lapon. Tényleg nem akarok bántani senkit. Alapvetően félre vannak értelmezve dolgok.
2010. november 16., 17:14
hmm…. keveredik a szezon a fazonnal.
Az android os nyitott mert elérehető a forrás és van pár program ami zárt, de szintén szabadon elérehető mivel androidra irták egyik készülékről a másikra vihető.
Azért azt ne várja senki, hogy egy olyan alakalmazás mint pl a market ahol effektiv pénzmozgás is van majd nyitott lesz. ez igy jó mindekinek.
Ugyanakkor hiába tiltja a google az android módositását ha valaki gondol egyet és fork-ol egy projekt-et semmit sem tud ellene tenni legalábbi jogi úton nem.
Továbbá az android alapja a linux, ha a linux fut az adott hw-n akkor a java-ban irtott androidos programok is fognak futni. igy hw független nem úgy mint az i-os. más kompatibilitási problémával nem kell a gyártónak törődni.
és ezért fog minden más mobil operációs rendszer kinyirni pár éven belül.
2010. november 16., 20:08
Hello!
),a készülékre akkor nem vonatkozik a garancia,ha önnön hibádból okoztad a hardveres kárt (pl ha leesik,az a te hibád-Tmobil….igen,azt kell mondani egyes belső ténykedéseknél,amit mondjuk a dobálások( 
) okoztak,hogy “nem tudod,miért nem kapcsol be,stb..”,így kötelesek beküldeni szervízbe
)..nem értek annyira hozzá(sőt,lehet,hogy semennyire hozzátok képest
),de ha jól tudom,az androidos telók “újratehetők”,mint a windows,szóval ha kedved szottyan,egy másik verziószámot kompletten felteszel rá.
Lenne néhány kérdésem(és bocs,hogyha hülyeségeket kérdezek:S):
-nem úgy volt,hogy a rootolás az legális,és nem veszti el a készülék a garanciát?tudtommal ez csak szoftveres változtatás,vissza lehet állítani-visszaflashelni a romot.ha jól tudom(hangsúly a “ha” szócskán
azért is érdekel ez,mert nem akarom(nagyon nem) elveszíteni a garit,ha esetleg veszek egy Galaxy S-t..:S (bár elvileg év végére ígérik a Galaxy S2 bemutatóját..ki tudja…
-a jailbreak az iPhone-oknál tényleg garanciavesztést okoz?pár ismerősöm,akik az iPhonet tartják a “Világ Legjobb Telefonjának”,azt mondják,hogy nem,nem okoz garivesztést.
Kösz az esetleges válaszokért
2010. november 16., 20:11
Garivesztést okoz. A gyártó azért teszi bele a tiltásokat, hogy ne tudd tönkretenni a telefont (hibás firmware, és hasonlók). Ha a telefon rootolt, azaz lehetőséged volt kétes helyekről letöltött ártalmas szoftvert beletölteni, ami a készülék romlásához vezet. Innentől kezdve nem áll a garancia.
2010. november 16., 20:20
Kösz a gyors válaszért
… és ha “visszazárom” 
(lehet,most hülyeségeket hordok össze,de Androidos tudásom csak fórumokból van:S)? Tegyük fel,hogy betört egy kicsit a telefon kijelzője,de még használható…ha “visszazárom” a telót,nyom nélkül,akkor még áll a garancia,nem?
2010. november 16., 20:22
Ha(!) vissza tudod zárni úgy hogy ne vegyék észre, talán át tudod őket verni, igen. De elvi síkon nem kerül vissza a garancia.
2010. november 16., 20:42
igen, én is úgy tudom, hogy az iphonnál gari veztés van ha “töröd”! az androidnal is sokáig igy áltak hozzá hogy nem lehet változtatni rootloni…. viszont a legujabb állás pont amit már szervizestől halottam, hogy lehet bármilyen soft rajt nem gond, mivel nyilt azt csinálsz vele amit akarsz!
viszont halottam más szemléletet is: a rendszerrel azt csinálsz amit akarsz , de a bootloadert nem változtathatod meg , de ez is sokszor változtatva van!
valaki mondja meg a tutit!
most akkor mi van?
más: szerintem is kicsit változtatni kellene a cikken mivel eléggé android ellenessen hangzik és vannak benne tévedések is! (már az elöttem szólók kifejtették, hogy mik azok)
<-
->ez egy vélemény nem akarok vele se vitt se mást kirobantani….hogyis mondják szubjektiv vélemény
2010. november 16., 22:47
@pudin9 a rootolás és a jailbreak éppen ugyanaz – hiszen elérhetővé teszi azt, hogy root jogosultságokkal férj az operációs rendszerhez. Az, hogy az iPhone esetében a legtöbben ezt az alkalmazások illegális letöltésére használják, nem jelenti azt hogy a JB egyenértékű a tört programok letöltésével.
@McDönci A rootolás alapvetően nem okoz garanciavesztést – igazából a BootLoader függetlenítése (unlock-olása) okozza azt – mivel az egy visszafordíthatlan folyamat (az egyszerűség kedvéért átlagos felhasználóknak visszafordíthatatlan) . A BootLoader függetlenítése a legtöbb esetben szükséges a rootoláshoz – hogy aláírás nélküli szoftvert – custom ROM-ot – tudjunk futtatni.
A JailBreak hivatalosan garanciavesztést okoz, de csak akkor ha be tudják bizonyítani. Mielőtt visszavinnéd a szervízbe egy restore-t kell csinálnod és úgy kell leadnod a telefont. Az Apple garantálja, hogy a restore után semmilyen adat nem állítható vissza és mivel a módosítás nélküli gyári firmware van fent, így nem tudják bizonyítani. A legtöbb szoftveres hibát lehet restore-ral orvosolni. Amennyiben el sem indul a készülék – a legtöbb esetben a felhasználó hibája mivel beázott vagy leejtette – ez önmagában is garanciavesztést okoz – azonnal meg tudják mondani a szenzorok alapján. Amennyiben az alaplap hibásodik meg (igen ritka esetekben) és a restore sem működik – 70xx és egyéb hibaüzenetekkel elszáll, akkor a T-Mobile sem fogja leforrasztani a chipet és ‘csak azért is’ alapon megnézni hogy volt-e törve a telefon vagy sem.
2010. november 17., 11:00
Garanciavesztés: mivel a telefont és a szoftvert egyetlen termékként veszed meg, a gyártó elvárhatja, hogy csak az ő előírásainak megfelelően használd. Ebbe sem a rootolás, sem a nem hivatalos úton történő frissítés nem fér bele (legalábbis a Samsungnál), ami érthető. Vagyis senki se csodálkozzon, ha egy rootolt telefon garanciálisan javított hardverproblémája mellé számlát kap a szoftvercseréről.
2010. november 17., 11:01
@apib0y: Jogos. Csak azt szerettem volna kiemelni, hogy Androidon még nem kell rootolni a telefonodat valami olyanhoz, amihez egy iPhone-t már jailbreakelni kell – és ahogy Te is írod, a legtöbben éppen emiatt teszik meg. Bár egyébként nem hallottam olyanról, hogy overclockolni lehetne egy iPhone-t… van már ilyen?
2010. november 17., 12:32
@pudin9 természetesen lehet overlockolni az iPhone-t is, viszont nem túl sok értelme van mert nagyban csökkenti az akkumulátor élettartamát – és akár tönkre is lehet tenni vele a készüléket. Főként az emulátorok miatt foglalkoztak a kérdéssel, ahol lényegi haszna lenne a nagyobb teljesítménynek.
2010. december 2., 21:45
Én meg pont, hogy a samu szervízekről hallottam jókat. Na mind1, pont ezek azok a dolgok, amik mindenütt máshogy működnek…