Míg a Google I/O konferencia nyitónapját az Android OS, addig a másodikat már a Chrome platform határozta meg. Az előadásból megtudtuk, hogy a böngészőt mára már több mint 160 millió ember használja világszerte, s a HTML5 technológiát támogató böngészők száma is többszörösére növekedett az elmúlt 3 év alatt.

Optimálisabb működés és a HTML5

A kaliforniai cég kiemelten fontosnak tartja, hogy a programja gyorsan és hatékonyan működjön, ezért rengeteg erőforrást fordítottak arra, hogy optimalizálják a Javascript és a CSS feldolgozó motorok működését. A böngésző emellett lehetőséget biztosít arra, hogy a videókártyán található GPU számítási teljesítményét a webes alkalmazások is felhasználhassák, így a WebGL-t és a canvas-t használó szolgáltatások is akadozás nélkül működhetnek majd. Ezáltal sokkal szélesebb körű, nagyobb erőforrás-igényű alkalmazásokat érhetünk el a Chrome Webstore-ból. A Rovio már közzé is tette az Angry Birds webes változatát, melyet HTML5 képes böngészőből érhetünk el.

Sandbox avagy homokozó mód és a biztonság

A tavalyi évben a Chrome egyik legnagyobb újdonsága a “homokozó mód” volt, mely egyedülálló biztonsági funkciót kínált a felhasználók számára. Az egyes fülek és az alkalmazások egy elkülönített “ketrecben” futnak, ahonnan nem tudnak kitörni, így megvédve a számítógépen található adatokat és a gép stabilitását. Emellett természetesen egy gombnyomás segítségével indíthatjuk el a privát böngészés funkciót, mely akkor hasznos, ha egy idegen számítógépen szeretnénk bizalmas tartalmakat megtekinteni (levelek, vállalati CRM rendszer, bank).

Chrome OS és Chromebook

Már régóta köztudott, hogy a Google egy saját, felhő alapú operációs rendszer elkészítésén dolgozik. Fél évvel ezelőtt a keresőóriás bejelentett egy Pilot programot, melyben a résztvevők ingyenesen juthattak Chrome OS-t futtató notebook-hoz. A mountain view-i cég erejét mutatja, hogy egy hét alatt több mint 1 millió felhasználó jelentkezett a bétatesztre. A keresőóriás mérnökei rengeteget dolgoztak azon, hogy az operációs rendszert még jobbá és használhatóbbá tegyék. Az OS most bemutatott verziója már támogatja a külső USB eszközöket (digitális kamerák, bővítőkártyák, stb.), emellett pedig egy fájlkezelővel is rendelkezik, melynek segítségével a gépen található állományokat kezelhetjük. A Webstore-ban külső fejlesztők által készített programokat is elérhetünk, melyek akár a rendszer szerves részévé is válhatnak (beépülhetnek a helyi menükbe és a fájlműveletek közé).

A Google a vállalati felhasználókra is gondolt, mivel a rendszergazdák számára olyan eszközöket is biztosítanak, mellyel távolról menedzselhetik a Chrome OS-t futtató eszközöket. A Citrix és a Vmware pedig különféle virtualizációs megoldásokkal segíti majd a Google asztali operációs rendszerének elterjedését.

Egyelőre két gyártó, az Acer és a Samsung kínálatában érhetjük majd el június közepétől az Intel Atom technológiájára épülő, Chrome OS-t futtató notebookot. Míg az előbbi 11,6 hüvelykes kijelzővel, Wi-Fi csatlakozással rendelkezik majd, addig a koreai gyártó egy 12,6 hüvelykes, Wi-Fi-s és egy 3G-s csatlakozást támogató megoldást is kínál majd a felhasználók számára.

A termékek 349 és 499 dollár között lesznek megvásárolhatók, de a Google egy újfajta finanszírozási modellt is bevezet, melyben a vállalati és az otthoni felhasználók havi 28, az iskolák és a kormányzatok pedig havi 20 dollárért juthatnak számítógéphez. Ebben a konstrukcióban a legnagyobb előny az, hogy abban az esetben, ha frissül a hardver, akkor a keresőóriás ingyenesen új számítógépet biztosít majd a számunkra.

A Google az idei I/O konferencián egyértelművé tette, hogy az Android platformot a 12 hüvelyknél kisebb eszközökre szánja. A Chrome OS pedig az ennél nagyobb, hagyományosnak számító eszközökre lesz elérhető. Bár a mountain view-i vállalat egyelőre a hardverrel együtt értékesíti az új OS-t, de reméljük, hogy annak forráskódját mihamarabb megnyitják annak érdekében, hogy az új rendszert mindenki kipróbálhassa. Az viszont egyértelműnek látszik, hogy az alkalmazások a “felhőbe” költöznek, mivel már a GPU támogatással már akár a nagyobb erőforrás-igényű programok is működhetnek majd a böngészőnkből.