A tajvani cég fejlesztői csapata a napokban úgy döntött, hogy nyilvános API keretében mindenki számára elérhetővé teszi a Beats Audio szolgáltatásait. Az OpenSense SDK csomagjaiként megjelent új alkalmazásprogramozási felülettel a fejlesztők elérik a Beats Audio által kínált funkciókat és szolgáltatásokat, amik eddig csak a HTC készülékek kiváltságai voltak. A Beats Audio API mellett további interfészeket használatát is engedélyezte az ázsiai cég. A Mobile Device Management API a készülék vezérlési rendszeréhez nyújt hozzáférést, a Lockscreen API a HTC Sense feloldóképernyőjének testreszabását, a MediaLink HD API pedig a vezetéknélküli médiamegosztást teszi lehetővé. Az XDA lelkes csapatának köszönhetően már az API-k megnyitásával szinte egyidőben elkészült az első olyan megoldás, amellyel már a rootolt készülékeken is kipróbálható a Beats Audio által kínált hangzás.

A bootloader függetlenítésben úttörő szerepet tölt be a HTC, aki már számos készülékére biztosította a feloldás lehetőségét. Ezt a szemléletet követve, az Asus a mai napon bejelentette, hogy elkészült a várva várt eszközkészlet, melynek segítségével a táblagépek tulajdonosai végre elvégezhetik a Prime bootloaderének kinyitását. Az Asus felhívta a figyelmet, hogy a szoftvertámogatói oldaláról letölthető eszközkészlet csak az Android OS 4.0-ás verzióját futtató Transformer Prime TF201 típusú táblagépek esetén használható. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy azok, akik a bootloader kinyitását választják, bizonyos funkciók elvesztésével kell számolniuk, emiatt mindenképpen érdemes megfontolni, hogy valóban szükség van-e arra, hogy nyitott bootloaderrel rendelkezzen a készülék.

Változások történtek a fordítási mechanizmus során, így mostantól kezdve sokkal gyorsabban tesztelhetjük majd az alkalmazásunkat, s így a fejlesztési idő is csökkeni fog majd. Az ADT immáron csak a szükséges esetekben fordítja le a kiegészítőket (Resources), emellett pedig egy újfajta PNG cache is megjelent, mely ugyancsak felgyorsítja majd a munkamenetet. A DDMS-ben egy új logcat nézetet is találhatunk, mely elősegíti, hogy a hibákra sokkal gyorsabban fényt deríthessünk. Az XML formatter pedig lehetővé teszi, hogy a fájlokat a szabványos Androidos kódolási stílusban szerkesszük. Emellett a Layout szerkesztő nézete is megújul, így az egyes felületeket sokkal könnyebben készíthetjük majd el.

Amennyiben ki szeretnénk próbálni az r14-es SDK nyújtotta lehetőségeket, úgy az Android project hivatalos oldalán megtalálhatjuk, hogy hogyan telepíthetjük fel azt számítógépünkre. A Google igen komoly gondot fordít arra, hogy a fejlesztők a lehető leghatékonyabban végezhessék a munkájukat. A mostani “Preview” kiadás igen jól tükrözi azt, hogy a jövőben még egyszerűbb, egyértelműbb és könnyebb lesz a mobilplatformra való fejlesztés. Kíváncsian várjuk, hogy milyen újdonságokat hoz majd az Ice Cream Sandwich OS és a hozzá tartozó SDK. Erre remélhetőleg már nem kell sokat várnunk.

Mi az NDK?

Ha Android OS-re szeretnénk fejleszteni, akkor két lehetőség közül választhatunk: Az alkalmazást Java nyelven írjuk meg – így némi “overhead-del” kell szembenéznünk (a virtuális gép használata miatt), de cserébe sokkal gyorsabban és dinamikusabban készíthetjük el programunkat. Ha azonban egy nagy erőforrásigényű, optimalizált alkalmazást szeretnénk készíteni, akkor lehetőségünk van arra, hogy C vagy C++ nyelven valósítsuk meg ötletünket. Mint korábban mi is beszámoltunk róla Gingerbread OS óta és az r5-ös NDK változat óta szinte már minden szükséges rendszerhívás elérhető a natív eszközkészletből. Azt azonban fontos megjegyeznünk, hogy a natív kód nem minden esetben jelent teljesítmény növekedést, s a legtöbb alkalmazáshoz a standard SDK is elegendő.

Mit hoz az r6-os NDK változat?

Az NDK legújabb változata lehetővé teszi, hogy alkalmazásunkat x86 alapú, Android OS-t futtató eszközökre is lefordítsuk. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Google mobil operációs rendszere az asztali számítógépeken is hivatalos támogatást kaphat. Bár kérdéses, hogy az x86 ABI támogatás mennyire teljeskörű jelenleg, de az új architektúra támogatása mindenképpen előremutató.

Mindeközben az Android fejlesztői blogján megjelent egy bejegyzés, melyből megtudhatjuk, hogy a Honeycomb OS következő verziójában megjelenik majd egy alkalmazás-átméretezés gomb, mely a legnagyobb versenytársához, az iOS-hez hasonlóan automatikusan nagyítja-kicsinyíti majd azokat a programokat, melyeket a fejlesztője nem készített fel a 4 hüvelyknél nagyobb kijelzők támogatására. Ha az AndroidManifest.xml fájlban nem használtuk android:xlargeScreens="true" direktívát, s az android:minSdkVersion >= 11, akkor az állapotsoron megjelenik majd egy gomb, mellyel könnyedén átméretezhetjük az éppen futó programot. Természetesen lehetőségünk van arra is, hogy kicsinyítsük a megjelenített képet, így telefont-szerű megjelenést kapunk majd a táblagépünkön.

Felhasználói szemszögből nézve ez igen hasznos lesz, mivel így a mindazon programok használhatóvá válnak majd a Honeycomb OS-t 3.2-t, vagy annál újabb operációs rendszert futtató eszközökön, melyeket a fejlesztője nem ruházott fel ilyen opcióval. Ezalatt az Android Open Source Project (AOSP) keretein belül megjelent az Android OS 3.2-es változata (android-3.2_r1 kódnéven), mely hivatalos frissítésként egyelőre csak a Wi-Fi-s Motorola Xoom-ra érhető el. Az új operációs rendszer engedélyezi az SD kártyát, s a fentebb említett alkalmazás nagyítást-kicsinyítést is támogatja. Ezen felül természetesen a Google Movie Rental is elérhető az Egyesült Államokban élő felhasználók számára.

A Google az elmúlt időben szinte minden területen komolyabb, vagy igen előremutató frissítéssel jelentkezett. Az Android OS x86-os támogatása ugyan nem meglepő, de mindenképpen érdekes, hiszen a mountain view-i vállalat akarva-akaratlanul is házon belüli konkurenciát teremthet a nemrég megjelent Chrome OS-nek. Elképzelhető, hogy egyszer mindhárom operációs rendszer ág egyesül majd? Erre azonban csak a jövőben kaphatunk majd választ.

• Elsőként regisztrálnunk kell a AppsBar weboldalán, majd az aktivációs e-mailt követően be kell jelentkeznünk a korábban megadott felhasználónevünkkel és jelszavunkkal.
• Kattintsunk a “Start a new app” gombra, majd pedig válasszuk ki, hogy iOS vagy Android OS alapú készülékre szeretnénk programot készíteni.
• A kategória kiválasztása és az alkalmazás elnevezése után az ikon kiválasztása következik. Utóbbit a saját számítógépünkről is feltöltetjük, vagy egy galériából is kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő grafikát.
• Miután a program kezdőképernyőjét is meghatároztuk, el kell döntenünk, hogy a tartalom milyen színsémában jelenjen meg.
• Ezután lehetőségünk van a különféle statikus oldalak tartalmát megszerkeszteni, azok sorrendjét beállítani, s hozzájuk képeket feltölteni.
• Miután mindezzel végeztünk, meg kell adnunk néhány fontos információt (leírás, kulcsszó, weboldal, e-mail cím), s végül a “Publish Application” gombra kattintani a folyamat befejezéséhez.
• Végül már csak 10-14 napot kell várnunk, hogy a szolgáltatás karbantartói ellenőrizzék a programunkat.

Az AppsBar segítségével nagyon könnyen készíthetünk egyszerű bemutatkozó alkalmazásokat, melyek egy kezdő számára, a hivatalos, Google által kiadott SDK segítségével rengeteg időt venne igénybe. Sajnos a 10-14 napos várakozási idő sokak kedvét elveheti a használattól, de reméljük, hogy a fejlesztők mihamarabb felgyorsítják ezt a folyamatot. A szolgáltatás egy rövid regisztrációt követően teljesen ingyenesen használható egyszerűbb Android és iOS alkalmazások elkészítésére.

Az Immersion Corporation már igen régen jelen van a szoftverfejlesztési piacon, ahol főként a “haptic feedback” technológiával értek el nagyobb sikereket. A cég most úgy döntött, hogy az Android platformra is kiadnak egy fejlesztői eszközkészletet, mellyel új funkciókkal vértezhetjük fel az operációs rendszerre szánt alkalmazásainkat. A Haptic SDK-t ingyenesen letölthetjük és mindaddig nem kell fizetnünk annak használatáért, amíg a bevételeink el nem érik az $50 000-t. Ezután a végfelhasználói szerződésben foglaltak alapján kell jutalékot fizetnünk a vállalatnak.

Ez a szolgáltatás igen sok lehetőséget kínál majd a játékkészítőknek, mivel a technológia felhasználásának csak a képzelet szabhat határt. A gyárilag beépített rezgések mellett akár saját visszajelzéseinket is elkészíthetjük a MOTIV Studio-val. Az új eszközkészletnek köszönhetően még több olyan eszköz áll a fejlesztők rendelkezésére, amellyel még életszerűbbé válhatnak az alkalmazások. Bővebb információt az Immersion Studio weboldalán érhetünk el.

A most kiadott Universal Haptic Layer (UHL) tulajdonképpen nem más, mint egy osztálykönyvtár, mely egy JAR és egy .so fájlból áll. Miután ezeket hozzáadtuk a már meglévő projektünkhöz, rögtön ki is próbálhatjuk az alapértelmezett visszajelzéseket. Hogyan is kell elképzelnünk ezt a réteget?

Az eszközkészlet négy fő eleme az effekt könyvtár, a Launcher, a MOTIV API és a TS3000 Emulátor.

• Effekt könyvtár: Ebben olyan standard visszajelzéseket használhatunk, melyek a legtöbb piacon levő eszközökben elérhetők. Ezeket nem tudjuk módosítani és eltávolítani, mivel az UHL szerves részét képezik (hard-coded elemek). Az egyes metódus elindításához csak a megfelelő API függvényeket kell meghívnunk, pl.: Metallic Bounce, Explosion 3, stb. Ezekhez akár különféle hanghatásokat is könnyedén csatolhatunk.
• Launcher: A réteg lehetővé teszi azt, hogy a különféle készülékeken egyazon felhasználó élményt nyújtson az UHL. A visszajelzések az egyes hardverelemek által nyújtott lehetőségek függvényében kerülnek kialakításra. Amennyiben eszközünk nem érintőkijelzős, úgy a beépített emulátor felületét használhatjuk.
• MOTIV API: egyedi visszajelzéseket és mozdulatsorokat készíthetünk a segítségével.
• TS3000 emulátor: az UHL használata során elég egyszer megírnunk a szoftverkódot ahhoz, hogy az összes eszközön ugyanúgy működjön. Amennyiben a készülékünk nem rendelkezik beépített TouchSense Player-rel, vagy egy egyszerű tesztet szeretnénk végrehajtani, úgy az emulátort használhatjuk a tesztelés során.

Az Immersion az Universal Haptic Layer-t több készüléken is tesztelte, így az SDK használatával nem veszélyeztetjük az alkalmazásunk kompatibilitását. Az eszközkészletet minden olyan fejlesztőnek ajánljuk, akik érdekesebbé szeretnék tenni a játékaikat, alkalmazásaikat.

A képi fájlok mellé egy szöveges dokumentációt is csatoltak, melyben néhány mondatban leírják az eszközkészlet helyes felhasználási módját. Természetesen ezek inkább inspirációnak tekinthetők, mintsem kőbe vésett szabályoknak. Emellett arra kérnek minket a készítők, hogy az elkészített terveinket továbbítsuk nekik, hogy azokat publikálhassák a weboldalukon, így még több ötletet kínálva a felhasználásra.

A Unity Engine-ben rejlő lehetőségeket két nagyobb játékfejlesztő cég mutatta be. A Stupid Zombies alkotóinak kevesebb mint 2 napba telt, hogy az eredetileg iOS platformra írt alkalmazásuk Android OS alatt is tökéletesen működjön. A Drift Mania Championship készítőinek pedig csak egy hetet vett igénybe (némi optimalizálással és kisebb grafikai módosításokkal együtt), hogy az új platform alatt is tökéletes élményt nyújtsanak a felhasználók számára. A mostani bejelentés lehetővé teszi majd, hogy egyre több minőségi játék jelenhessen meg az Android Marketen. A Unity motor segítségével olyan fejlesztők is kipróbálhatják tudásukat, akik eddig igen távol álltak a játékkészítéstől. A fejlesztői eszközkészlet több verzióban is elérhető, ha a használatára adjuk a fejünket, akkor érdemes az alábbi táblázatot áttekinteni.

Az új design sablonok és a – még béta állapotban lévő, jQuery Javascript library-re épülő – Web UI eszköztár sok segítséget nyújt abban, hogy kihasználjuk a böngészőben rejlő plusz lehetőségeket és a natív alkalmazásokhoz hasonló weboldalt készítsünk el. A Logitech Revue – az első Google TV képes eszközök egyike – megjelenése után alig egy hónappal a nagyobb televíziócsatornák, az ABC, NBC, CBS, Fox, Viacom elérhetetlenné tették a weboldalukat az eszköz számára, mivel úgy gondolják, hogy kontrollált és limitált tartalommal szeretnének jelen lenni azon.

Ha pesszimisták vagyunk, akkor azt mondanánk, hogy mindezzel is csak korlátozzák a felhasználókat abban, hogy bizonyos internetes tartalmat ne tudjanak elérni a Google TV-jükön (ami mögött természetesen komoly üzleti indokok is állnak). Ha az optimista oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor úgy tekinthetjük a döntést, hogy tökéletes minőségű tartalommal szeretnének jelen lenni a szolgáltatók, ezért nem engedélyezik a többi oldaluk és tartalmuk megjelenítését. A most kiadott eszközök lehetővé teszik a fejlesztők számára hogy a nyílt forráskódú template-ek segítségével és a Javascript, HTML5, CSS és Flash technológiák alkalmazásával igen könnyen elkészíthessék a weboldaluk optimalizált változatát. Ha további kérdésünk lenne a Google TV Web fórumában (http://code.google.com/tv/web/forum/) szívesen válaszolnak arra a fejlesztők.

A most megjelent Dalvik Alien lehetővé teszi azt, hogy az Android OS-re Java nyelven írt alkalmazások egyéb platformokon is gond nélkül futhassanak. Az ötlet a piacon nem egyedi, mivel mint már korábban írtunk róla, a RIM – a Blackberry okostelefonok gyártója – is hasonló lépésen gondolkodik. Úgy tűnik, a szolgáltatók, a hardvergyártók és az alkalmazásbolt tulajdonosok is ki akarják használni a Google operációs rendszerének nyíltságát. A több százezer már elkészült alkalmazás már elegendő vásárlóerővel bírhat ahhoz, hogy érdemes legyen a Dalvik VM-et felhasználni egyéb operációs rendszereken is. Az Alien lehetővé teszi, hogy az Android OS-re írt alkalmazások nagy része a legkisebb módosítás nélkül is megjelenhessenek egyéb platformokon, hogy minél több vásárlót érjenek el. A felhasználók mindemellett semmit nem vesznek észre abból, hogy egy speciális eszköz teszi lehetővé az “idegen” alkalmazások futtatását.

A cég vezetője azt állítja, hogy amíg az Android OS-t futtató készülékek ilyen mértékű növekedése nem tartható fent hosszútávon, új lehetőségeket is meg kell nyitni, hogy a platformra készített alkalmazások minél nagyobb közösséget érjenek el. A Myriad Alien Dalvik elsőként a MeeGo platformon debütál majd, de az év későbbi részében további gyártók és szolgáltatók számára válik majd elérhetővé. Természetesen nem kell túl sokat várnunk, ha élőben is szeretnénk megnézni az “idegent”, mivel a jövőhéten megrendezésre kerülő Mobile World Congress-en egy Nokia N900-as készüléken már kipróbálhatjuk azt.

Az Android SDK 3.0 bemutató verziója a mai naptól elérhető, viszont jó tudni, hogy a rendszer még jelentősen változhat az elkövetkezendő néhány hét során, így sem az API-k, sem pedig a rendszer képfájlja nem tekinthető véglegesek. Fontos megjegyezni, hogy az r9-es SDK mellett az NDK r5b és az ADT Eclipse Plugin legújabb, 9.0-s verziója is elérhetővé vált.

Az Android platformot fejlesztő mérnökök igen sok újdonsággal szolgálnak a legújabb kiadásban. Talán a legnagyobb változtatás az állapotsort érinti, amely a képernyő aljára került. A multitasking funkciót is kibővítették egy olyan lehetőséggel, amelynek segítségével a felhasználók mostantól egy képet láthatnak a háttérben futó alkalmazásról. Továbbá az új billentyűzettel sokkal hatékonyabban tudunk majd gépelni, emellett pedig a tabulátor gomb is megjelent, mivel a nagyobb kijelző lehetővé tette annak elhelyezését.

A Google mobil operációs rendszerének korábbi kiadásaihoz hasonlóan 5 képernyőt használhatunk fel arra, hogy különféle programokat vagy widgeteket helyezzünk el rajtuk. A iOS-hez vagy a Google Search widgethez hasonlóan egy univerzális kereső is helyet kapott, hogy minél gyorsabban elérjük a keresett információkat.

A felhasználóknak lehetőségük lesz USB vagy Bluetooth billentyűzetet csatlakoztatni az egyes készülékekhez, emellett pedig megjelenik a Bluetooth tethering funkció is, amellyel könnyedén oszthatjuk meg az internetkapcsolatunkat.

A legtöbb natív androidos alkalmazás frissítésre került, a böngésző például megkapta az inkognitó módnak nevezett szolgáltatást, mellyel biztonságosan böngészhetünk. A kamera, az e-mail és a névjegyzék programokat is átalakították, annak érdekében, hogy minél jobban kihasználják a megnövekedett képernyőfelületet.

A fejlesztők egy teljesen új UI keretrendszert érhetnek el, így könnyedén használhatnak 2D és 3D-s grafikákat, és az ezekkel való számolás már nem okozhat gondot a többmagos mobil processzoroknak sem.

Úgy tűnik, hogy a Google egy igen átgondolt megoldást készített el a táblaszámítógépekre és reméljük, hogy a Honeycomb-ban már gondoltak arra is, hogy megszüntessék a mobiltelefonokon igen nagy gondot okozó töredezettséget (fragmentációt). Már tisztán látszik, hogy a mountain view-i cég a mobil Android platform mellett a táblaszámítógépekre egy külön iterációt képzel el, a két rendszer közti homogenitást pedig a Market biztosítja majd.

A jelenlegi SDK egy bemutató célt szolgál, az ezzel elkészített programokat még nem lehet közzétenni az alkalmazásboltban. A fejlesztői eszközkészlet végleges verzióját az elkövetkezendő néhány hétben teszi közzé a cég, valószínűsíthetően a Mobile World Congress alatt, ahol több Honeycomb OS-t futtató készülék bemutatására is számíthatunk. Az SDK-ban található emulátor, amellyel kipróbálhatjuk a majdani Honeycomb OS funkcióit egyelőre igen nehézkesen működik, valódi fejlesztésre alkalmatlan még. Arra viszont tökéletes, hogy bemutassa az új operációs rendszerben rejlő lehetőségeket és a platform fejlődésének az irányát.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
•